RTMT , Borostyánkőút – Közép-Európa program Báthory téka könyvei
December 5-én került sor a Báthory téka legújabb öt kötetének bemutatójára.
A könyvsorozat alsorozataiból a tanszék munkatársai ezúttal a következőkkel ismertették meg az érdeklődőket:
- Minoritates 2. Magyarok Skandináviában. Norvégia
- Minoritates 3. Példa Európának. Andreanum 800.
- Literatura Opera 1. Ķempi Karl: Versben éledő
- Hungaro-Baltica 2. A Baltikumtól a Kárpát-medencéig
- Hungaro-Baltica 3. Bereczki András: Északi példák. Csekey István írásai az észt és a finn történelemről
A megjelenteket Bolvári-Takács Gábor tanszékvezető köszöntötte, aki beszámolt a tanszék eddigi eredményeiről, az egyetem programjában betöltött helyéről és további terveiről.
A skandináviai magyar diaszpóra életének elmúlt évtizedeiről a Kovács katáng Ferenc által szerkesztett kötet ad számot. Erről, valamint műfordítóként a sorozat első szépirodalmi kiadványként jegyzett különleges versgyűjteményéről Pusztay János szólt. A költő ismert észt dialektológus, aki álnéven versel egy szinte teljesen kihalt, de most a lett állam jóvoltából felélesztéssel próbálkozó kis balti-finn nyelv, a lív egy idestova kétszáz éve kihalt nyelvjárását visszatanulva.
A sok szerzős Andreanum 800 kötetet II. András 1224-es Diploma Andreanum-ként ismert, a szászoknak adott kiváltságlevele kerek évfordulója ihlette, melyet Bordás István ismertetett, alapos áttekintést adva a szász-magyar viszony ellentmondásoktól, konfliktusoktól sem mentes történetéről. Kiemelkedően szép írás a könyvben Árkossy István festőművész-grafikus szavakkal is képi világot teremtő megrendítő emlékezése-számvetése.
A Hungaro-Baltica 2. és 3. kötetét Egey Emese mutatta be. Előbbi népes nemzetközi szerzőgárdát és igen változatos nyelvészeti, irodalmi és művelődéstörténeti témájú tanulmányokat sorakoztat fel. A könyvet debreceni kolléganőnk, Kelemen Ivett szerkesztette. A kötet kiemelkedő érdekessége az a két litván művészettörténészi írás, amelyben a litván közönség számára is meglepetést jelentő felfedezésről, két emblematikus litván várkastély egykori magyar építtetőiről és litvániai kapcsolatrendszerükről olvashatunk. A 3-as számú kötet Bereczki Andrásnak, az ELTE Finnugor Tanszéke tanszékvezetőjének, történésznek a tollából származik. Az elfelejtett jogászprofesszor kallódó írásait kutatta fel és elemezte a korszak kontextusában. Csekey 1923 és 1931 között tanított a nagy hírű Tartui Egyetemen, ahol szakmai munkássága mellett a klebelsbergi koncepciót megvalósítva megalapította a Tartui Magyar Tudományos Intézetet, amely számos magyar vonatkozású kiadvánnyal szolgálta országunk és kultúránk jobb megismertetését.
Hír: Egey Emese
Fotó: Bordás István
