A magyar népzene útja a felfedezéstől a közművelődésig
Dr. Bíró István Ferenc a THE Comenius Intézetének egyetemi docense a fenti címmel tartott előadást a Szenior Akadémia áprilisi programján.
Az ének-zene, népzenetanár, etnográfus végzettségű Bíró István tudományos alapossággal mutatta be a XIX. századtól indulva a népzene hazai közművelődésben elfoglalt helyét és szerepét.
Kodály és Bartók gyűjtései tették megismerhetővé és reprodukálhatóvá a magyar kultúra e gazdag szeletét - hangsúlyozta Bíró István. Míg Liszt Ferenc a cigányzenészek által közvetített népies műzenét tekintette a magyar népzenének, addig a két zenetudós lejegyzett kották, szövegek tájegységenkénti leltárával támasztotta alá a népi dallamok világát. Az előadó felidézte a népies műdalok, az 1947-ben megjelent első (népi) Furulyaiskola történetét, csakúgy, mint az 1969-ben indult Röpülj páva! televíziós műsort. Utóbbi adott lendületet a népzene terjedésének a közművelődésben, számos zenekari formációnak a fiatalok és idősek korosztályában. A táncházmozgalom tovább erősítette a népzene széleskörben történő megismerését.
A tudományos tevékenység mellett hangszeres előadóként is ismert Bíró István furulyán és nagybőgőn is játszott a délután további zenei közreműködőivel. Az Orosz Sándorral, Dr. Dragony Gáborral és Makoldi Márton Bendegúzzal kiegészített formáció moldvai, somogyi, bodrogközi dalamokkal is megörvendeztette a népes hallgatóságot.
Hír: Csatlósné Komáromi Katalin
Fotó: Balogh István
