Holt nyelvtől élő kultúrákig: Hungaro-Baltica 3.
Holt nyelvtől élő kultúrákig címmel tartották október 15–16-án egyetemünkön a harmadik nemzetközi Hungaro-Baltica konferenciát. Az esemény rendezői a Regionális Történeti és Művelődéskutatási Tanszék részéről Egey Emese, a főszervező Pusztay János professzor (utóbbi a Collegium Fenno-Ugricum képviseletében is), valamint Maticsák Sándor, a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, és Kelemen Ivett, ugyancsak a debreceni tanszék adjunktusa.
Változatos előadások hangzottak el kontrasztív nyelvészeti témákról, a színnevekről, a grammatikai szám jelenségéről események nevében, a finnségi népnevekről lengyel–magyar összevetésben, a folklórban megőrzött archaizmusok nyelvtörténeti távlatairól, az egykor jelentős, ám kihalt óporosz nyelv nyomairól balti-lengyel-német szociolingvisztikai kontextusban, különféle nyelvek terminológia-alkotási stratégiájáról, művelődés- és kapcsolattörténeti érdekességekről, műfordítási kihívásokról, észtországi finnugor irodalmi kávéházról, Lettország megjelenéséről a két világháború közötti magyar sajtóban, a litván nemzeti identitás balti beágyazottságáról, az eposzok balti láncolatáról, a finnországi magyar diaszpóra anyanyelv megőrzésének esélyeiről, az országimázs sztereotípiák lebontásának módjairól.
Az előadások után maradt idő rövid városnézésre és Kovács Áron történész kalauzolásával felejthetetlen élményt adó alapos ismerkedésre a Nagykönyvtárral és az iskolatörténetet bemutató Múzeummal. A rendezvényt fehér asztal mellett zártuk egy hercegkúti pincében. A logisztika megszervezéséért köszönet Bordás Istvánnak.
A lektorált és átszerkesztett anyag tanszékünk Báthory téka kiadványainak Hungaro-Baltica alsorozatában fog megjelenni, ezúttal a debreceni kollégák szerkesztésében.
Szöveg: Egey Emese
Kép: Balogh István
