Változások pedagógiában – a pedagógia változása VI.
E címmel hívta életre legújabb konferenciáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az eseményre Esztergomban, a Bazilika alatt, a Iohanneum gyönyörű, történelmi épületében került sor. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjában a délelőtti plenáris ülést Ft. Zsódi Viktor Sch.P., piarista tartományfőnök a PPKE BTK PeTT elnöke nyitotta meg, majd Prof. Dr. Németh András, ELTE, a PPKE BTK PeTT tagja Változó műveltségképek és a nevelés címmel tartott előadást. Ezt követte Prof. Dr. Birher Nándor, PPKE BTK, a házigazda intézmény dékánjának A létértelem eltörlésének kockázata: ha nincs gyerek, nincs kit tanítani témájú gondolatmenete. Az ülés lezárásaként Dr. Kozma Gábor, PPKE BTK dékánhelyettes, tanszékvezető, az egyetem tudományos folyóiratának főszerkesztője szólt a konferencia aktualitásának okán.
A plenáris ülés után a résztvevők meglepően sok szekcióban folytatták a tudományos diskurzust:
1. Az óvoda világa
2. Pedagóguspálya
3. Pedagógusképzési körkép
4. Reáltudomány és oktatás
5. Nyelv és irodalom pedagógiája
6. Digitális köznevelés
7. Inkluzív nevelés
8. Neveléstörténet és tanuláselmélet
9. Művészetek és játékpedagógia
Az általam vezetett szekcióban minden előadást szívesen hallgattam, azonban közülük kettő volt rám kiváltképp nagy hatással. Mindkettő számos új információval, illetve korábban nem publikált kutatási eredményekkel szogált. Az egyik – elsősorban a vizuális művészeti kapcsolódások okán – Dr. Pajorné Dr. Kugelbauer Ida: A füzetmunka szerepe a Waldorf-iskola első nyolc évében című beszámolója volt arról a gigászinak tűnő, de rendkívül érdekes képzési formáról, melynek során a Waldorf módszerből ismert, „egy ugyanazon tanár minden tantárgy oktatására” rendszerből mutatott be diákok által vezetett füzeteket. Ezek olyan tanulást segítő anyagok, melyekben a szöveges részeket nagyméretű és didaktikus illusztrációk kísérik. E rajzok elkészítésével a tanítványok jóval könnyebben értelmezik a szövegeket és a kreatív tevékenység során minden különösebb nehézség nélkül, szinte észrevétlenül sajátíthatják el a szükséges tananyagot. Természetesen, mindehhez különleges felkészültségű pedagógus kell, aki általános műveltsége és tájékozottsága révén komplex rálátással bír a tantárgyakra, továbbá, rendelkezik megfelelő vizuális intelligenciával. Mindez a klasszikus, antik görög iskolát idézte fel számomra, melyet Raffaello: Athéni iskola című festménye évszázadok óta közvetít felénk. A másik előadás Dr. Pintér Tünde: Milyen attitűdökkel kezdik a gimnáziumi éveiket a tanulók? 4 és 6 évfolyamos osztályokba jelentkező tanulók viszonyulása az ének-zeneórákhoz című beszámolója volt egy önállóan kezdeményezett, pusztán pedagógiai kíváncsiságból végzett empirikus kutatás figyelemre méltó eredményeiről. Váratlan és meghökkentő, már-már fájdalmas adatokat mutatott be arról, hogy az ének-zene oktatás gyakran mennyire elsikkad a „lényegesebb”, illetve annak vélt közismereti tárgyak között. Máig előfordul, hogy az énekórák nem kerülnek megtartásra, mert helyettük készülni kell valamilyen más témájú dolgozatra. Mi több, még arra is talált bizonyítékokat, hogy vannak olyan osztályok, ahol egész évben nem vettek részt a tanulók egyetlen énekórán sem – holott a NAT-ban nyilvánvalóan szerepel a tantárgy. Ez azért tekinthető drámaian aktuális és megoldandó problémának, mert sok diák csupán ezeken az órákon ismerhetné meg például a klasszikus zenét. Úgy gondolom, hogy a jövőben feltétlenül valóban átláthatóvá kellene tenni ezt a rendszert és nem kizárólag a KRÉTA megfelelő oldalain rögzített információkra támaszkodni, mert így a NAT-ban még szereplő, minimális művészeti nevelés eszköztára is minimálisra csökken.
A konferencia jól szervezett volt és a megfelelő ritmusban folyt. A szekcióülések termeiben kitűnő technikai körülmények várták az előadókat, így zökkenőmentes volt a munka. Az utóbbi hónapban három konferencián vettem részt, a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Művészeti Karán, az ELTE TÓK és végül a PPKE BTK által életre hívott eseményen. Ez utóbbi több tekintetben kimagasló volt a sorban. Részint azért, mert az előadók döntő többsége minősített és igen felkészült oktató volt, másrészt, mert a cím kontextusába illeszkedően széles merítésű, multidiszciplináris előadásokat hallgathattunk meg. Végül, de nem utolsó sorban, az alább látható link mögött egy jól szerkesztett és szépen tipografizált absztraktkötet olvasható, mely a meghívó csatolmányaként már a rendezvény előtt elérhető volt.
Hír: Dr. habil. F. Orosz Sára DLA, PhD
