Az egyetem csúcstanulói a hegyes tájak szerelmesei (Bárdos Triszten Krisztofer)
A hallgató-tanár kapcsolatot dicséri a két kitűnők
A tanévzárón egyetemünk két informatikus hallgatója kapott okleveles elismerést és pénzjutalmat kitűnő eredménye miatt. Laczkó Lajostól és Bárdos Triszten Krisztofertől ezen jeles apropóból kértünk interjút.
- Hová valósiak és miért választották a Tokaj-Hegyalja Egyetemet?
Bárdos Triszten Krisztofer: Gödöllőn vagyok bejelentve, ajánlás útján figyeltem fel az egyetemre. Úgy gondoltam, hogy az általam választott szakterület ismeretanyagának átadására bármely, erre felkészült felsőoktatási intézmény megfelelő.
- Látják-e magukat tíz év múlva, és akkor mivel szeretnének foglalkozni?
B.T.K.: Véleményem szerint a sors kifürkészhetetlen, egy dolgot biztosan állíthatok, jelenleg az informatika és a matematika áll figyelmem középpontjában, így valószínűnek tartom, hogy ezen a területen helyezkedem el.
- Mit kaptak az egyetemtől, amire nem számítottak a felvételikor, és mi az, ami hiányzik, pedig szükségük lenne rá?
B.T.K.: Felkészülten érkeztem az egyetemre, nem értek meglepetések. Amit mindenképpen szeretnék kiemelni az a tanulmányi ösztöndíj, melynek mindaddig nem tudtam a létezéséről, amíg nem váltam részesévé. A Tokaj-Hegyalja Egyetem folyamatosan építkezik. Mint minden intézménynek, úgy ennek is vannak hiányosságai, amivel nincs semmi probléma, ha mindenki a fejlődés sikerességének érdekében tevékenykedik. Szerintem több, az adott szakterületre specializálódott oktatóra lenne szükség a programtervező informatikus szakon, figyelembe véve a következő évi jelentkezések számát is. Minimális ismereteim szerint ennek a feladatnak a megoldása már elkezdődött.
- Mi a legjobb Tokaj-Hegyalján és mi az egyetemen?
B.T.K.: A hallgatói lét és a gyönyörű környezet együttesen alkotják a pozitív életérzést. A legjobb a hallgatókkal való személyes bánásmód az oktatók és az egyetem vezetői részéről.
- Kiknek ajánlanák ezt az intézményt?
B.T.K.: Annak ajánlanám, aki saját, belső motivációval rendelkezik. Ez alatt azt értem, hogy nem mások motiválják, hanem ő maga tisztában van korlátaival, és azon belül képes folyamatosan új célokat kitűzni magának, ha az előzőket már teljesítette.
- Nem tartanak-e attól, hogy a ChatGPT vagy valamilyen változata kiváltja azt a tudást, amit most megszereznek? És ha igen, mit tesznek azért, hogy AI ne tudja Önöket kiváltani?
B.T.K.: Én egyáltalán nem tartok attól, hogy egy mesterséges intelligencia olyan verzióba kerül, amely már alapértelmezetten ember által végzett munkák helyettesítésére is képes, sőt, igazság szerint pontosan ez a lényege, mint ahogyan a számítástechnológia eljutott a kavicsoktól a kalkulátorokig, a kalkulátoroktól pedig a számítógépekig, és most rendkívül tömör voltam. Lényegében a fejlődés határtalan, én pedig szeretem a fejlődést, tehát a kérdésre a válaszom az, hogy nem tartok a ChatGPT-től. Bármennyire is materialistának és realistának tartom magam, úgy gondolom az embert nem helyettesítheti a gép teljes egészében. Hozzátenném, az OpenAI csodabogara több kidolgozásban is segítségünkre volt és valószínűnek tartom, hogy nem csak nekünk.
