
165 éves a sárospataki tanítóképzés
Egyetemünk rektora, Dr. Horváth Ágnes köszöntötte a vendégek soraiban helyet foglaló magyarországi és határon túli magyar felsőoktatási intézmények vezetőit, szakmai képviselőit, a térség polgármestereit, a tankerületvezetőket, a köznevelési intézmények és a pedagógiai szakszolgálatok vezetőit és képviselőit, a Sárospatakon végzett tanítókat, valamint egyetemünk oktatóit és hallgatóit. Szólt a 165 év jelentőségéről és hangsúlyozta, hogy a történelmi alapokon nyugvó tanítóképzésnek továbbra is célja, hogy az elődök példáját követve a jövőben is kiváló szakembereket bocsásson útjára.
A plenáris előadást Prof. Dr. Csépe Valéria – az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agyi Képalkotó Központ és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság képviseletében – nyitotta meg Ars Paedagogica a 21. században című előadásával. Professzor Asszony hangsúlyozta, hogy „165 év alatt sok mindenben változott a nevelés művészete, az Ars Paedagogica, de egyben nem, mégpedig abban, hogy elméleti alapvetéseit és gyakorlatát a gyermek ismerete, a tudásátadás gazdagsága s az elhivatottság vezeti”. Előadásában többek között szólt a pedagógia gyermekfelfogásáról, a pszichológia eredményeinek alkalmazásáról, a tanulást és a tanítást befolyásolni képes, transzlációra váró tudományos felismerések fogadtatásáról, a tanulástudományok szerepéről a tanításban-tanulásban, valamint a kognitív és társas-érzelmi fejlődés osztálytermi kibontakoztatásának aktuális kihívásairól és lehetőségeiről. Megnevezte a tanítói presztízs összetevőit, és elemezte a presztízsvesztés okait.
Dr. habil. Ugrai János, a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanszékvezető egyetemi docense Miért 165 éves a sárospataki tanítóképzés? című előadásában rámutatott, hogy már „a polgárosodás hajnalán Magyarország egyik vezető pedagógiai szakmai műhelye összpontosult a Bodrog partján. Ennek ellenére a tanítóképzés intézményesülése, önállósulása csak 1857-ben ment végbe…” Ennek okait is megtudhattuk az előadásból.
Fejérdy Zsófia Ágnes, a KisMackó Alapítvány elnöke és Gondi-Bokányi Zita, a Család és oktatás kutatás szakmai vezetője „Világító lámpások” – Pedagógushivatás és család címmel tartott előadásában egy 2022-ben végzett pedagógusokra irányuló kutatás eredményeiről számolt be. Magyarországi, lengyelországi és amerikai pedagógus édesanyákra és édesapákra vonatkozó adatok összehasonlító elemzését végezték el. A kifejezetten magyar pedagógus anyákra és apákra irányuló felmérés fő témakörei a következők voltak: a hivatás megélése, a családalapítás, valamint e szerepek összeegyeztethetősége.
Dr. Toma Kornélia, a Tokaj-Hegyalja Egyetem intézetigazgató egyetemi docense A jövő tanítója címmel tartott előadást. Szólt a pályaalkalmasságról, a korszerű képzésről, melynek része a digitális kor megkövetelte technológiai kompetenciafejlesztés, az alkalmazkodóképesség fontosságáról, az állandóan változó szakmai-társadalmi elvárásokról. Hangsúlyozta, hogy a tanító szakos hallgatókat már az alapképzés idején képezni kellene arra, hogy a leendő tanulóikra vonatkozóan pedagógiai vizsgálatokat, kutatásokat tudjanak végezni, amelyeknek eredményét közvetlenül és azonnal hasznosíthatják a hatékonyság növelésére a tanítás-tanulás folyamat tervezése és megvalósítása során.
Az elhangzott, tanítóképzést érintő aktuális és fontos kérdések együtt gondolkodásra invitálták a képzésben érintett hazai és határon túli intézmények vezetőit, szakembereit, a köznevelési intézmények vezetőit és gyakorló pedagógusait. A Tokaj-Hegyalja Egyetem a jövőben is lehetőséget kíván biztosítani a tanítóképzést érintő széles körű szakmai párbeszédre.
A 165 éves sárospataki tanítóképzés alkalmából rendezett emlékülés a Magyar Tudomány Ünnepe egyetemi rendezvénysorozatának részeként valósult meg.
Hír: Dr. Toma Kornélia
Fotó: Erdős József