
Csintalan Dávid
„Ha jól motiváljuk a gyerekeket, bármire képesek…”
Csintalan Dávid a Hallgatói Önkormányzatunk elnöke, akivel nyílt napokon vagy az Educatio Kiállításon, de több más intézményi szereplés alkalmával is találkozhattak egyetemünk polgárai és külsősök egyaránt. A jogelőd intézményben kezdte tanulmányait, de büszke rá, hogy a THE oklevelét veheti majd át hamarosan. Közösségünk fontos tagja, hatalmas szívvel, ami a pedagógus pályához nélkülözhetetlen. Most interjúban mesél álmairól, céljairól és hogy miért is választotta érettségiző fiatalként a Tokaj-Hegyalja Egyetemet.
Milyen szakon tanulsz a Tokaj-Hegyalja Egyetemen? Melyik évfolyamon?
Jelenleg tanító szakon tanulok, és a hatodik félévemet fogom befejezni remélhetőleg sikeresen a szemeszter végén :D.
Miért pont erre az egyetemre esett a választásod a felvételi előtt?
Tisztán emlékszem arra, mikor ott ültem édesanyámmal a számítógép előtt, és azon gondolkoztam, hogy a rengeteg egyetem közül melyiket válasszam. Úgy éreztem, hogy gyorsan döntenem kell, mert öt nap múlva lezár a rendszer. A szüleim már évekkel ezelőtt mindig mondogatták, hogy ezt az intézményt válasszam, mivel édesanyám is ide járt és számára meghatározó élmény volt az itt töltött időszak. A zárás előtt két nappal elromlott a telefonom, és a „kábeles szekrényben” (mindenkinek van egy szekrénye, ami csak kábelekkel van tele) találtam pár fotót, ami a koliban készült. Ekkor döntöttem el, hogy én Patakra fogok járni.
Miért a tanító szak mellett döntöttél?
Azért választottam a tanító szakot, mert kicsit én is egy nagy gyerek vagyok. ? Bármikor volt a régi általános sulimban valamilyen tábor vagy rendezvény, én mindig ott voltam és próbáltam segédkezni a szervezésben. Sokszor együtt játszottam a lurkókkal, jólesett, hogy figyelnek rám és megköszönik, amit értük teszek. Úgy gondolom, ha jól motiváljuk a gyerekeket, bármire képesek. Az a célom a tanítással, hogy a gyerekek élményt kapjanak az iskolában, ahová minden nap szívesen bejönnek, mert sosem tudják, mivel készülök nekik.
Mit szeretsz az egyetemben?
Hogy a nevemen szólítanak, hogy mindenkinek tudom a nevét, hogy ismerem az összes dolgozót, oktatót, hallgatót. A takarítónők például már szólnak, hogy öt perce megkezdődött az órám. Megoszthatom bárkivel, hogy mi történt velem és én is kíváncsi vagyok arra, hogy ők hogy érzik magukat.
Mit jelent neked Sárospatak?
Kiskoromban rengeteget jártam Sárospatakra, főleg, amikor a várban voltak rendezvények. Gyerekként a lángost jelentette Sárospatak, most pedig a lángost és a második otthonomat. Volt sokszor olyan, hogy hónapokig a kollégiumban laktam, mert annyira tetszett a város és a környék, valamint a barátaim is mind itt voltak.
Hogyan, mivel töltöd a szabadidődet?
Kedvenc hobbim a sütés és a főzés. Amikor sikerül hazaérnem, már gyújtom is be otthon a grillt/smokert és 6-7 órán át be sem megyek, csak akkor, ha már nagyon fázok. Imádom ezt a hobbit, kint serceg a parázs, a kutyusom a lábamnál figyeli a műveleteket és csaholva kergeti el az összes madarat a helyszínről, mintha ez az ő feladata lenne. Este pedig én tálalom a családnak a vacsorát és iszunk egy jó tokaji bort.
Milyen a kapcsolatod a szaktársaiddal?
Szerintem nagyon jó. Ebben a félévben sok közös feladatot kaptunk, ami még jobban összekovácsolt minket. Megosztunk egymással minden jegyzetet, és amiben csak tudjuk, segítjük egymást. A hangulat nagyon családias, annyira sokat vagyunk együtt, hogy már gyakran a másik arcmozdulataiból tudjuk, hogy épp mit gondol vagy hogy érzi magát. Ha valakinek valami nem jött össze, akkor nemcsak meghallgatjuk, hanem megpróbálunk segíteni neki.
Miért lettél HÖK-ös?
Egész életemben szerettem kivenni a részem a közösségből. Általános suliban DÖK-ös voltam, gimiben pedig én voltam egy napra a suli diákigazgatója. Innen jött a HÖK gondolata is, ahova már első félévben szerettem volna csatlakozni. Amikor részt vettem a nyílt napon, és az igazgatóasszony felkérte az akkori HÖK-elnököt, hogy mondjon beszédet, majd megköszönte a munkájukat, már éreztem, hogy én is szeretnék ilyesmihez csatlakozni, a közösség része lenni.
Mi a kedvenc HÖK-ös emléked?
A kedvenc emlékem, mikor megszerveztem az első rendezvényemet, amin az egész koli részt vett. Egy pizsamás összejövetel volt, ahol együtt kakaóztunk, mesét néztünk és buliztunk.
Mik a terveid a jövőre nézve?
Szeretném megszerezni a diplomámat tanító szakon. Utána pedig levelezőn szeretnék valamit még tanulni az egyetemen, hogy már hátradőlve figyeljem a THE fejlődését. Szeretnék sok helyet meglátogatni a világban, szeretnék minél több új kultúrát megismerni és gyerekeket tanítani.
Mi fog a legjobban hiányozni, ha végzel a THE-n?
Minden. De sosem fogom itt hagyni végleg, mindig vissza fogok járni, tőlem ilyen könnyen nem szabadulnak. ?
Szerinted miért érdemes ide jönni tanulni a leendő egyetemistáknak?
Egy pohár jó bor mellett hamar megértik egymást az emberek, ahogy Herczeg Ferenc is mondta. ? Egy pohár bor mellett én is szívesen elmesélem a történeteim, mert a THE-érzést és a pataki diákéletet nem lehet pár mondatban elmondani.
CSINTALAN DÁVID
Szeretném veletek megosztani az első tanításom – számomra nagyon tanulságos – történetét, mely ott kezdődik, hogy az első önálló órámat első órában tartottam, elsőként az évfolyamomból, de – s itt a poén ? – nem az első osztályban, hanem a másodikban ?. Magyarórám volt a kis lurkókkal, az ü ű betűt tanultuk a mondat végén. Készültem is egy űrhajós Lego filmmel, mert tudtam, hogy a gyerekek oda lesznek érte, s így is volt ?. A videóban megjelent pár bolygó is, azokról jó előre felírtam magamnak érdekességeket, hogy majd elvarázsolom őket. A kisfilmben elhangzottakról tettem fel kérdéseket, amikor az egyik kis srác jelentkezni kezdett. A kérdésem az volt, hogy milyen típusú bolygó a Szaturnusz. Válasz: Gázbolygó. Szuper, nagyon ügyes vagy! Aztán feltettem a „Valaki tud még valamit erről a bolygóról? kérdést, s jött is a válasz az előbbi kisfiútól: „A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. Nevét az egyik legősibb római istenről kapta. A Szaturnuszt először a Pioneer–11 látogatta meg 1979 szeptemberében”. Én meg csak tátott szájjal álltam előtte, még megdicsérni is elfelejtettem, bevallom. De nem ez volt a legkellemetlenebb, hanem az, hogy megkérdezte: „Nem emlékszem pontosan: 6 vagy 7 holdja van-e a Szaturnusznak?” Én persze határozottan rávágtam, hogy 6 – természetesen rosszul – és folytattam az órát. Később rádöbbentem, hogy nem adhatok helytelen választ ezeknek az érdeklődő gyerekeknek, így úgy alakítottam az óra további menetét, hogy lehetőségünk volt az interaktív tábla segítségével meggyőződni arról, hogy valójában 7 holdja van a Szaturnusznak. Így aznap ezt mindenki pontosan tanulta meg, még én is, egy életre ?.
Videó link: https://www.youtube.com/watch?v=6f4G6wnmrFM
Az óratervemet itt találjátok: